Újév Japánban

Akemasite omedetó gozaimaszu!
Így mondják japánul, hogy Boldog új évet!
Majd a szokásos  "Mata, jorosiku onegaisimaszu"

 ( Kérlek, tegyél nekem sok szívességet a következő évben )

után kapsz egy otoshidama-t, ami egy boríték, általában 5000-20.000 jennel. 

A karácsonyi ünneplés kicsit a mi szilveszterünkre hasonlít, 

ugyanis bárokban, pezsgőzve, szerpentinekkel ünnepelve történik.

Japánban persze a keresztények kb. 1%-át teszik ki a népességnek, szóval mondhatni, 

hogy a Karácsony főleg marketing fogás, plusz egy ürügy, hogy a gyerekek újabb 

ajándékért nyúzzák a szülőket. 

 

A karácsony után jön az újév, ami Japánban igazán számít.  

A családok ilyenkor gyűlnek igazán össze ünnepleni, 

és ekkor kerülnek elő a különféle buddhista és sintoista hagyományok.

Az újévre készülődés időszakát nenmatsu-nak nevezik. 

Ilyenkor még egyszer újra kitakarítják az egész lakást, még olyan helyeken is, 

ami másoknak eszébe sem jutna. 

Emellett mindenki elkezdi a képeslapokat megírni, 

amit minden egyes rokonnak, kollégának, barátnak el kell küldeni, 

nem is beszélve az újévi ajándékvásárlásról a kollégáknak, 

ami elmaradhatatlan a munkahelyeken. 

 A családfő a ház bejáratát december 30-án feldíszíti borókafenyővel,

 bambuszköteggel, ananászággal és így várják az újévet. Ha ezeket túléltük, akkor jöhet

a jól megérdemelt pihenés 31-én. 

Ilyenkor végig lehet enni a szilveszteri menüt,

 amit a háziasszonyok gondosan elkészítenek 3 nappal szilveszter előtt,

hogy aztán ők is pihenni tudjanak 31-én.

De manapság a modern világban gyakran az óév utolsó napján szaladnak el a non-stop üzletekbe, összeszedni valami finomságot. 

A menünél fontos, hogy nem csak látványra legyen szép, hanem ízletes is legyen. 

Sok ételhez kapcsolódik valamilyen jelentés, szójáték. 

Pl. ajánlott garnélarákot enni, mert a gerinc hajlottsága hosszú életre utal, 

tehát érdemes ilyet enned, ha hosszú életet szeretnél. 

A tosikosi-szoba, a japán tésztának ez a "különkiadása" is a hosszú életre utal,

 mivel jó hosszúra van szabva a tészta. Ezt éjfélkor érdemes elfogyasztani.

( A tosikosi-szoba egy spagettihez hasonló, szürke színű tészta, 

amit kávébarna szószba, a táréba mártogatják. )

Az újévi tradicionális ételeket rendszerint lakkozott dobozokba rakják az újév utolsó napján. 

( Összefoglaló néven: osechiryouri )

Az ünnepi fogásokhoz hozzátartozik még a kazunoko,

 ami sózott ikra és szintén azt tartják, hogy szerencsét hoz.

 Ezen kívül szoktak tofut, csicseriborsót, nimono-t ( főtt répa), renkon-t ( lótusz gyökere)

 főzni, amihez otoszó-t szoktak inni. Amiből még legfiatalabb családtag is ihat.

 ( Otoso: Édes rizsbor ami a jó egészség és a boldogság jelképe )

A legnépszerűbb fogás az újévi mocsi, ami szerintük egész évre szerencsét hoz a ház népére. 

Az ozoniról azt tartják, hogy elűzi a rossz szellemeket.

( Ozoni: fűszerekkel főzött burgonya )

A retek fogyasztása pedig szilárd családi állapotot jelent, mivel a retek mélyen a talajban gyökerezik.

Az újév elmaradhatatlan fogása még a tengeri zöldség, a kobu. 

A sütés főzés után  az állami alkalmazottak ledolgozzák az utolsó óráikat, 

majd este 6 óra felé a város elcsendesül és mindenki hazafelé veszi az irányt.

 

A nagyobb tereket az ifjúság veszi birtokába, ahol reggelig mulatnak, az idősebbek pedig letelepszenek a fotelbe és szilveszteri műsorokat néznek. 

Az újévet 108 harangütés köszönti, ami elűzi a 108 gonosz szellemet. 

Amikor éjfélt üt az óra a család felsorakozik a házioltár elé és a családfő összecsapja a kezét, hogy az alvó istenek is felfigyeljenek. Megköszöni nekik az óévet és áldást kíván az újra. 

Az újév első napján mindenki megejti az elmaradhatatlan látogatását az egyik közeli sinto templomba. 

Bedobnak egy pénzérmét, tapsol kettőt, meghajol, 

ezzel kérve szerencsét és boldogságot az esztendőre. Ez a látogatás annyira fontos,

 hogy Tokió legnagyobb szentélyében hajnali 3 körül több kilométeres sor áll. De a tömeg csak türelmesen vár, hogy bedobhassa a pénzérméjét.

( Közben egy nagy kivetítőn követi, hogy mi történik a templomban, amíg ő kint áll )

Ha átestünk az istenek köszöntésén, megvehetjük az  újévi szerencsehozó kabalánkat, 

talizmánunkat, ami lehet egy szépen hímzett kis szütyő, kulcstartóra akasztható amulett, 

amelyen különféle írás van. ( Pl. Boldogság, egészség, szerencse )

Ezt az amulettet egész évben meg kell őrizni, 

majd a következő újévkor a templomok közelében meggyújtott máglyákon elégetni és vehetjük is a következő amulettet. 

Vannak még a templomok "szolgáltatása", ami a szezontól független, és némi pénz bedobása után vehetjük igénybe. Ez egy kis doboz, amit addig kell rázni, amíg ki nem esik belőle egy hurkapálca szerűség, amin egy szám van. A számmal megegyező fiókban fogjuk megtalálni az aktuális jóslatunkat, ami legtöbbször egészségre, szerelemre, utazásra vonatkozó információ.

 Ha a jóslat nem tetszik, akkor fel kell kötni a templom melletti fára,

 és akkor talán az istenek elhárítják a bajt. Ha a jóslat jó, 

akkor azt is fel kell kötni, hogy az meg teljesüljön. 

Ha kisopánkodtuk magunkat az újévi jóslatunkon, már jöhet is a következő újévi állomás,

 az első napfelkelte megnézése. Több ezren várakoznak a legjobb megfigyelőhelyeken hajnali 6 körül, hogy megnézzék az első napsugarakat. A felkelő napot meglátva mindenki boldogságot kíván magának és a többieknek, majd, ha a varázs elmúlik, mindenki megindul hazafelé.

 Forrás: prokontra.hu

Japán turistaszemmel könyv