Fashion In Japan: Ismét díjat kaptam - egy kis személyeskedés

Sziasztok!

Bogitól és Ninától is kaptam egy-egy díjat az elmúlt 2 hétben, ha jól rémlik.

Mindig ki akartam tölteni őket, de valahogy állandóan más teendőim voltak.

Most viszont pótolok mindent. :D

Remélem ti sem haragszotok rám, amiért ennyi ideig megvárattalak titeket. (Bogi és Nina). :)

Nah, de lássuk is az elsőt, ami a Versatile Blogger nevet viseli.

Feladataim:

1. Tedd ki a díjat az oldaladra!

Megtörtént.

2. Linkeld azt, aki a díjra jelölt!

Nina drága. :) Köszönöm

3. Jelölj más bloggereket a díjra!

Jelölni mindig nehéz, de nekik adnám. :)

Bogi, Matsuket, Fanny

4. Írj 7 dolgot magadról!

Jaj, amikor így magamtól kell írni az olyan nehéz. Olyan sok minden van már a blogomon, hogy nem is tudom, hogy van-e olyan dolog, amit nem írtam le magamról. :D

Vagy nem jöttetek rá magatoktól. :D

Nah, de próbáljuk meg. ^_^

1) Még mindig nincs okostelefonom, és nem is hiszem, hogy veszek magamnak egyet,

ameddig el nem romlik a régi kis Sony telóm, ami persze NEM érintőképernyős. :D

2) A kedvenc chipszem a Lime & Chilis Lays. Nagyon megosztó chips,

de szerintem ez a világ legfinomabb dolga. :D

Sajnos az állandó diéta miatt szinte mindig hanyagolom szegényt. :(

Pedig nyámmiii

3) Soha nem hallgatok amerikai zenét/előadót/énekest/énekesnőt blabbla. :D

Erre csak nemrég jöttem rá.

4) Én is nagyon Halloween mániás vagyok, mint ahogy Nina írta a bejegyzésében. :D

Talán ez az általános sulis koromból fakad, amikor minden évben én és még 2-3 osztálytársam vállaltuk el a tök megvételét és kifaragását. :D Persze sosem nyertük meg a tökfaragóversenyt, ha jól emlékszem, de azért arra emlékszem, hogy mindig király bulik voltak. :D

Már a buli előtti készülődés (ami általában nálam zajlott) is nagyon király volt. :D

5) Nem szeretem a gyümölcstortákat. :D

Az én esküvőmön tuti, hogy valami űbernagy csokitorta lesz. Valahogy nem bírom ezeket a habos babos, epres mázas tortákat. :D Egy torta legyen csokis és punktum. A fagyiknál ugyan ez a helyzet. :D A citrom/málna kivételével szinte mindig csoki-vanília kombó amit megeszek. Az epreset kifejezetten nem szeretem fagyiban. :D

6) Nemrég költöztem össze barátommal, ami most még elég sok új helyzetet teremt. Még össze kell rázódnunk, de szerintem nem haladunk rossz úton. Én legalábbis nagyon szeretek vele együtt lakni. Kicsit féltem tőle az elején, mert tudom, hogy nehéz velem együtt élni, sok rigolyám van, de remélem működni fog hosszabb távon is ez az együtt élés dolog. :)

7) Nem titok, hogy nem ellenzem a plasztikai műtéteket, és már lassan 5-10 éve szeretnék én is pár dolgot megműttetni magamon, aminek persze csak a pénz szab gátat jelenleg. xD

És most jöjjön Bogitól a Liebster Award díjra feltett kérdései és azok válaszai tőlem. :)

1. Miért pont Japán a nagy szerelem?

Húh hát ez jó kérdés, de talán barátom fogalmazta meg legjobban erre a választ, amit én is érzek. Japán egy az egyben olyan, mint egy mesevilág. Mindig is szerettem a különleges dolgokat, és Japánban megtaláltam azt a fajta titokzatosságot, ami az életemből hiányozna, ha nem lenne, nem foglalkoznék vele.

És itt gondolok most a régi hagyományos Japánra és a modern Japánra egyaránt. :)

Mindkettőben van valami olyasmi, ami a mi országunkból elég komolyan hiányzik.

2. Szeretnél-e a divat világában dolgozni, ha igen, akkor milyen munkakörben?

Persze régebben mindig ez volt az elképzelésem, ha a munkáról volt szó.

Mindenképpen valami híresebb újságnál szerettem volna dolgozni, mint fotós, bár az újságírás sem állna olyan távol tőlem. Persze nem egy Metropol szinten. :D

Amúgy most, hogy már letettem a fotózás dologról, inkább más vizekre eveznék szívem szerint. A divat világ nekem mindig valamiért olyan veszélyes dolognak tűnt. Sok kétszínű ember, pénz, kritika.. lehet, hogy a lelkivilágom ezt nem bírná hosszabb távon. :D

3. Mi az, amit a leginkább szeretsz japánban?

Azt, hogy ott tisztelik az embereket, a tanárokat a rendőröket. Ha csak látszatra is, de akkor is.

Szeretem, hogy nekik sikerült megtartaniuk a régi hagyományaikat, és a fiatalok is bátran művelik/előadják ezeket a bizonyos hagyományokat. Itthon ennek szinte pont az ellentéte folyik. A mai tini korosztály sose menne bele, hogy felvegye pl. húsvétkor a hagyományos magyar viseletet, még Japánban ez inkább büszkeség, mint ciki dolog. :D

4. Mi az, ami legkevésbé tetszik japánban?

A munkamániájukat. Sajnálom, hogy a versengés és a munka miatt Japánban van a legtöbb öngyilkosság. Ennyire azért nem kéne túlhajszolniuk magukat szerintem. Plusz szegény kicsi gyerekeket is már születésük koruk óta arra nevelik, hogy a legjobb egyetemre kerüljenek be, és ez a gyerekeknek nagyon nagy teher. Rengeteg hír van a felvételi időszakokban olyan diákokról, akik azért lettek öngyilkosok, mert éppenséggel nem nyertek felvételt arra a bizonyos egyetemre. Szerintem a szülőknek azért nem kéne olyan keménynek lenniük a gyerekekkel.

5. Tervezed-e, hogy megtanulsz még egy idegen nyelvet?

Hát most fontolgatom a Kínait, mivel idegesít, hogy a főnökeimmel nem értjük meg egymást. :D Ráadásul heti 4x 8-10 órát össze vagyok zárva velük, és ilyenkor szinte csak kínait beszédet hallok magam körül, szóval lehet, hogy még menne is a dolog. A japán persze mindig tervbe van véve, főleg az új terveim miatt. Lehet, hogy szükségem lesz rá a jövőben. Ki tudja.

6. Ki mernél-e költözni japánba, ha jönne lenne rá lehetőséged?

Simán ki mernék. Szerintem én bárhol, bármikor meg tudnám állni a helyem. Az a jó, hogy én nem vagyok félős belevágni ilyen dolgokba. Szeretem a kihívásokat. Persze tuti bajban lennék az utazással, hogy nem tudom elolvasni a megállók nevét, de előbb utóbb belejönnék szerintem. :D

7. Mik a legnagyobb terveid a jövőre nézve?

Annyit tervezgettem az utóbbi 2-3 évben, és annyira nem jött össze semmi, hogy jelenleg nem merek eltervezni semmit. Majd jön minden aminek jönnie kell.

Persze a nyelvtanulás az mindig a legfontosabb tervek között van.

8. Hogyan változtatná meg az életed egy nagyobb pénznyeremény?

Szerintem sokkal kevésbé lennék ideges és feszült. A pénz hiánya szerintem eléggé ki tudja idegelni az embert. Elsősorban segítenék a szüleimnek. Utána pedig vennék egy házat, ahol Levivel együtt élhetünk, csak kettesben. Végre csak a saját dolgainkkal foglalkozhatnánk.

Jobban kibontakozna a személyiségem egy nagyobb összeggel.

Elmennék búvártanfolyamra, kiugranék repülőből, bejárnám a világot és végigfotóznék minden országot. :D Egyszóval teljesen megváltoztatná. Persze én tudom magamról, hogy a pénztől nem lennék bunkó, nagyképű és idegesítő, mint a legtöbb gazdag tinip*csa a mai világban. :D

9. Melyik magazinnál dolgoznál szívesen?

Hm nem tudom, valami esküvői magazinnál leginkább. :D

10. Számodra melyek a legfontosabb emberi értékek?

Empátia. Nincs is annál fontosabb. Rühellem a szívtelen embereket, akik mondjuk nem szomorúak pl. egy állat meghalása miatt. Volt olyan osztálytársam, aki nem értette, hogy miért nem mentem be iskolába, amikor meghalt a cicám. És még röhögcsél miközben elmondom, hogy miért nem mentem. Számomra az ilyen ember, nem ember. Fontos még szerintem az önzetlenség. Ez a mai világban sajnos szinte teljesen kihalt. Már csak azért barátkozik mindenki, hogy valami előnye származzon belőle. Ez elég szánalmas.

11. Be tudnál mutatni egy igazi japán különlegességet? (lehet az étel, szokás, ünnep, bármi)

Hát mivel már közeledik a havas időszak így a Sapporo Hófesztivált mondanám.

Úgy elmennék egyszer egy ilyenre. :)

"A Sapporo (hó fesztivál) 1950 óta létezik Japánban amikor iskolások hószobrokat építettek Odori parkban.A fesztivál idővel kinőtte magát, mára már több mint 2 millió ember gyűlik össze erre az egy hétre februárban."

Pár kép az eseményről. ^^